Gondolom, már mindegyikünk fejében legalább egyszer megfordult az a “bár újra csinálhatnám” gondolat. Meg az a bizonyos “Ha visszamehetnék az időbe, mindent másképp csinálnék. Sokáig én is kérleltem az égieket, hogy pottyantsanak egy időgépet a hálóba, végül feladtam. Az évek során megtanultam, hogy igenis minden okkal történik. Lesznek csalódások, és reménytelen, nehéz pillanatok, megbánások, veszekedések és szakítások , de ez így van jól! Hisz mi lenne, ha mindenkivel csupán az történne, amire épp akkor számít? Unalmas lenne. Hisz az  élet az újdonságokról szól, hogy hogyan alkalmazkodsz nehéz helyzetekhez, elvárásokhoz, megpróbáltatásokhoz. Mind- mind kihívás. S nem csak kihívás de egy egy tanulság is. Mikor az első pofont kapod az élettől, összeomlasz. Azt hiszed, hogy az életed tragédiája, pedig lesz még száz és száz. Nem tudsz vele mit kezdeni, teljesen elhagyod magad, és reménytelenül, összetörten mászkálsz árnyként az emberek közt hetekig, hónapokig. Aztán ér még egy csalódás, és még egy, és egyszer csak meg tanulod kezelni őket. Már tudod, hogy reagálj rájuk, és nem keseredsz el miattuk annyira, vagy épp könnyebben talpra állsz. Hagyd, hogy a dolgok maguktól megtörténjenek, ne erőltess semmit. Hisz a sorsodat csak félig-meddig te irányítod, mert az élet mindig egy lépéssel előtted jár.